KULIN BORBÁLA
Olló
Elszaporodtak a fejemen a tetvek.
Az óvoda hónapok óta fertő, a kis vérszívók
fejről fejre, ruháról ruhára lopakodnak, mint apáról fiúra,
anyáról lányra a bűn, épp olyan titkolni valóan.
Hat éves koromban ért először a szégyen. Akkor anyám,
római jellem, aki szemében mindig is bűn volt a luxus
és luxus minden bűnös gondolat, fogta az ollót, és,
míg barátnőim turbánba csavart törölközővel ültek otthon,
köröttük drága szerekért, patikába, egy-egy anya szaladgált,
serkéket gyöngyözött, hajat fésült órahosszat, addig anyám
fogta az ollót, és hosszú, dús, fekete hajamat,
különösen alkalmas tanyáját mindenféle
szégyenteljes élősködőknek,
néhány csattintással tüskerövidre vágta.
A pőreség is szégyen, csak elfogadhatóbb. A tar fej
vallomás, vezeklés egyben.
Könnyű fejemre emlékszem és a tisztaság árára:
padlón heverő súlyos, fekete tincseimre.
De a hajlam nem múlik végleg el. Körbejár, visszatér.
A haj újranő, a bűn új fészekbe telepszik.
És ma sincs, aki hozzáértő gonddal titkaimtól
tisztára gyöngyözzön engem. „Jó hogy nem a szaros
seggedet töröljem, menj haza anyádhoz!” – hallgatom a félig
tréfát, s talán tényleg nem maradt választásom:
hazautazom hozzá és megadóan ölébe hajtom újra a fejem.
Scissors
Lice have multiplied on my head.
The nursery school has been infested for months,
the little bloodsuckers sneak from head to head,
from clothes to clothes, like sin from father to son,
mother to daughter – both must be kept secret in the same way.
The shame first hit me when I was six.
Then my mother, an ancient Roman character,
in whose eyes luxury has always been a sin
and all sinful thoughts have been luxury, took the scissors and,
while my girlfriends sat at home with towels wrapped in
turbans on their head,
and around each of them a mother was running up and down,
to the pharmacy for expensive medications, cleaned their hair pearl by pearl, combed for hours,
my mother took the scissors and my long, thick, black hair,
a particularly suitable breeding ground for all kinds of shameful parasites, and cut it to a spiky short with a few clicks.
Nudity is also a shame, it's just more acceptable.
Having bald head is a confession and penitence at the same time.I remember my light head and the price of my cleanliness: my heavy, black locks lying on the floor.
But the tendency is not going away forever. It makes a round
and comes back.
Hair grows back, sin settles in a new nest.
And even today there is no one who could pearl me clean
of my secrets with expertise. “Don’t you want me to wipe
your dirty ass?! Go home to your mother!” – I listen to the half-joke, and maybe I really have no other choice:
I go home and lay my head obediently in her lap.
(The Authors's translation)