KULIN BORBÁLA
A nyelv szabadsága: a költészet - Nagy Zsuka interjúja
Kulin Borbálával Magyar Napló, 2023/3 lapszám. - Itt letölthető.
"Nem tudom, mi a lényeg, és azt hiszem, azért nem tudom, mert az emberi agy képességeivel és kapacitásaival nem megragadható. „Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el az Isten az őt szeretőknek.”Az emberi létezésnek súlyos korlátai vannak, néhány, szavakkal kifejezhetetlen álom és a zene tud ezeken a rácsokon leginkább néha átvinni. A nyelv is béklyó, szabadságának maximum foka a költészet. Ezt a szabadságot kell megtanulni, úgy hiszem, ha költésre adja a fejét az ember."
"I don't know what the essence is, and I think I don't know because it is beyond the capabilities and capacities of the human brain. There are severe limits to human existence, only a few of our dreams and music, inexpressible in words, can break through these bars. Language is also a shackle, and poetry is the maximum of its freedom. This is the freedom that one must learn, I believe, if one is to set one's mind to poetry."
Megajándékozott állapot - Papp Gréta interjúja Kulin Borbálával - kulter.hu
"Ebben a kötetnyi verset termő időszakban az a misztérium izgatott, hogyan képes megszólalni egy általános én a legszemélyesebb történeteken keresztül, ahogy az megtörténik egy népdalban vagy jobb műdalokban akár. Ezt a „bűvészmutatványt” próbáltam „kitanulni”. Az első lépés, hogy a saját bőrödből hangszert készítesz. (...) Szóval ezzel a kötettel saját bőrt vittem a vásárra, de hadd súgjam oda azoknak, akik csak a bőrt vizsgálgatják, vékony-e, vastag-e, valódi-e: mikor efféle költészetre adod komolyan a fejed, akkor nem a bőröd az érdekes. Alkotóként csak a légzéstechnikára, a ritmusra, a hang erejére és tisztaságára koncentrálsz."
"In this period that has produced this book of poetry, I am intrigued by the mystery of how a universal self can speak through the most personal stories, as it does in a folk song or even in better popular songs. This is the 'magic trick' I have been trying to learn.
The first step is to make an instrument out of your own skin (...) but let me tell those who are only looking at the skin, whether it is thin, thick or real: when you are serious about making this kind of poetry, it is not your skin that is interesting. As an artist, you focus on the breathing technique, the rhythm, the power and clarity of the sound that comes through that self-made instrument."
"Konyhapulton is írtak már regényt, nem is akármilyet, és sok hozzám hasonló nő maradt produktív a kisgyerekes időszakban is. Az őszinte válasz az, hogy azért most, negyvenhárom évesen jelenik meg az első verseskötetem, mert nekem ez a tempóm. Lassan élek. Eddig úgy tűnik, ezt a luxust meg is engedhetem magamnak."