A feltámadás matematikája

Ha hihetünk a matematikusoknak,
minden forma egyszer újra összeáll.
Széthordott kövekből, leomlott falakból
lesz idő, hogy újra felépül a vár.

Ha hihetünk a matematikusoknak,
véges tér kell csak s végtelen türelem,
s zárt dobozban bomló almaatomokból
idővel az alma újra megterem.

Nincsen titok ebben, s nincs semmilyen varázs.
Adósság sincsen, sem célnak sem oknak.
Véges elemszám, véges kombinációk
– ha hihetünk a matematikusoknak.

Ha hihetünk a matematikusoknak,
minden szó is újra s újra összeáll,
ahogy H-ból, A-ból, két L-ből s az Á-ból
a szó is újra s újra elénk áll: halál.

S ha én az anyámat tettem zárt dobozba?
Maradéktalan, utolsó porszemig?
Végtelen, mondd, összeolvasod-e újra,
ha nyelvünk nem beszéled, s az idő csak telik?

Lehessünk majd ketten egyszerre, legalább,
mert ha már ketten ébredünk egymásnak,
nyelve is lesz az egymásra-ismerésnek,
s a percet elnevezzük feltámadásnak.

(Magyar Napló, 2024. október)