KULIN BORBÁLA
...csak szeretek
Magyar Napló Kiadó, 2022, 79 oldal
"Rendhagyó premier ez: első önálló kötetével elénk lép egy költő, aki egyáltalán nem pályakezdő, nem szárnyait próbálgató bizonytalan ígéret. Kulin Borbálának kerek gondolat- és formavilága van, kiforrott hangja: szakmailag nyilvánvalóan készen áll. Hol volt eddig?, kérdezhetik azok az olvasók, akik a könyveket részesítik előnyben az irodalmi lapokkal szemben. Nos, eddig is itt volt közöttünk, már régóta ugyanitt: a költészet mindennapos frontszolgálatában. Tizenharmadik éve folyóiratot szerkeszt, és csaknem évtizede jelennek meg a művei folyóiratokban, többet között az Élet és Irodalomban, a Jelenkorban, a Litera honlapján, a Magyar Naplóban.
Csak szeretek, hirdeti a szerző a könyvcímmel. A jó költészet egyik ismérve, hogy valódi tétje van - és ez a feltétel itt megvalósul. Végig őszinte, önfeltárulkozó lírát olvashatunk, alanyiság és elrugaszkodás megfelelő arányú, öt ciklusba rendezett keverékét. Már a nyitó vers (Zolika autója) egyértelműen jelzi, hogy Kulin vásárra viszi a bőrét, póz nélkül önmagát adja: ő csak szeret utazni, akár egy másik földrészen kalandozva, csak szeret játszani, odafigyelni másokra, csak szeret visszaemlékezni a gyerekkorára. Csak szeret pontos megfigyeléseket tenni, amelyeket lírává lényegít."
(Zsille Gábor)
A kiadó honlapján ide kattintva megvásárolható.
Recenziók, kritikák a könyvről:
Etikum és esztétikum kapcsolata Illyés Gyula életművében
L'Harmattan Kiadó, 2017.
Újrarajzolható egy klasszikussá dermedt szerző portréja? Az utóbbi években történtek erre kísérletek Illyés Gyula munkássága kapcsán: megjelentek korábban kiadatlan versei és 1956-os naplójegyzetei. Kulin Borbála az alkotó életművének szövegközpontú újraértelmezésére vállalkozik. Szoros olvasattal olyan alkotásokat elemez, amelyek kiszorultak a kánon centrumából. A húszas-harmincas évek tárgyias költészetében a lírai alany megjelenési formáit azonosítja, majd a cselekvés és a szubjektum feddhetetlenségének problematikáját vizsgálja a Tiszták című drámában, végül a halál etikusságának kérdéséhez közelít a Kháron ladikján című esszéregény kapcsán. A szerző e lírai, drámai és prózai művekben annak esztétikai nyomait keresi, hogyan formálódik Illyés híres "nem menekülhetsz" etikája.
Kulin Borbála PhD (1979) irodalomtörténész. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte magyar és latin szakon. 2007-ben sajtó alá rendezte Illyés Gyula és Gara László levelezését. 2015-ben a Debreceni Egyetemen védte meg doktori értekezését, amelynek témája a transzcendenciához való viszony Illyés életművében.
A kiadó honlapján ide kattintva megvásárolható.
"Hadúr megfizet érte, reméljük!"
Illyés Gyula és Gara László levelezése 1939-1966.
Illyés Gyula és Gara László levelezésének válogatott kiadásával nem csupán egy író és műfordítója közötti élethosszig tartó barátság bizonyítékát veheti kezébe az olvasó, de egy figyelemre méltó áttörési kísérlet dokumentumát is. Gara László, akiről a lexikon szűkszavúan annyit ír, hogy Párizsban élt író, újságíró, műfordító, de akinek „munkaköre” néhány szóval valójában leírhatatlan, a megszállottak lelkesedésével dolgozott a magyar irodalom franciaországi népszerűsítésén. Számára a kortárs írók között Illyés volt az első, emberi és irodalmi eszmény; őt tartotta legalkalmasabbnak arra, hogy művészetével megrengesse a franciák legendás közönyösségének falait, s a magyar költészet hangjának képviselőjévé váljon a francia irodalomban. Kötetünk levelezésükből kilencvenhárom dokumentumot közöl. Sajtó alá rendezte: Kulin Borbála Szerkesztette: Józan Ildikó.
A kiadó honlapján ide kattintva megvásárolható.